A magyar agár a 9 magyar kutyafajta egyike és bizonyítottan jelen volt már a Kárpát-medencében Szent István király idején. Az agarakkal történő vadászat, azaz az agarászat, Mátyás királynak is kedvelt elfoglaltsága volt, majd a 18-19. században vált ismét népszerűvé, hogy később az agárfuttatás vegye át a helyét. Egy valami azonban nem változott a fajtával kapcsolatban. A karcsú, elegáns felépítésű és roppant gyors agarak (innét a „nyílsebes főnemes” becenév), mindig is a tehetősek kutyái voltak. A jó természetű, barátságos magyar agár lakásban is könnyen tartható, és mint Munkácsy képén látszik, tartották is. Ám pont kiváltságos helyzetük miatt lettek páriák a 2. világháborút követően, ami majdnem a fajta kihalásához vezetett. Az agarak tenyésztése 1963-ban indult újra, egy Mátyás király életéről szóló film hatására, és szerencsére azóta is töretlen lendülettel folyik. (Munkácsy Mihály: Az agár)