Bár a rákfélék fogyasztása manapság inkább úri luxusnak számít, régebben jóval gyakoribb vendégek voltak az asztalokon. Népszerűségüket annak is köszönhették, hogy hidegvérű állatok révén fogyasztásuk a húsvétot megelőző böjt idején is engedélyezett volt, így fontos fehérjeforrásnak számítottak.
Marasztony képe azonban valószínűleg nem a böjtre utal a drága homárral és az osztrigákkal, és az átlagemberek nem is annyira tengeri, mint inkább folyami rákokat fogyasztottak. A folyami rákászatnak a 19-20. század fordulóján megjelent „rákpestis” (egy Amerikából behurcolt gombafertőzés) vetett véget, ami az 1960-as évekre Magyarországot is elérte.
Emellett a túlhalászat és az iparosodással járó környezetszennyezés is csapást mért az állományra, így ma már nem hogy nem fogyaszthatóak az őshonos folyami rákok, hanem védett fajnak számítanak.